Sailing the Martinique - kihajózunk: Les Anses-d'Arlet

Kihajózunk!

Na ez az a nap, amikor hivatalosan is átvettük reggel a hajót a charter cégtől. (Ugyan az előző éjjel már a hajón aludtunk, de még nem vihettük el...)

Az átvételi eljárás tényleg nem ment ripsz-ropsz. Az egész eltartott úgy 11-ig. (S pont ezért el is vetettük, hogy áthajózzunk Saint Luciára... majd másnap.) A charter cég embere eleve nem jött korán, plusz át kellett venni a leltárt s utána jöt a sok-sok iránymutatás.

A kikötőből még a segítőnk kormányozta ki a hajót, majd búcsút intett, kiugrott s ezzel megkezdődött a hajózós életünk is a vizen.

hogyan működik a horgony-csörlő... csak járó motorral - magyarázza.

Ismerkedés a dinghy-vel és a lyukakkal rajta... ekkor még csak tudtuk, de nem sejtettük, hogy ott be fog jönni a víz...

partközelben hajózunk...

A cél az volt, hogy kipróbáltuk a hajót, minden felszerelést és vitorlát, valamint a dinghy-t is.

Vitorlásra érzésem szerint születni kell. Nem kicsit bonyesz, de Csabiék biztosak a dolgukban... Majd idővel megszokom. Három hétig ez lesz végül is az otthonunk.

Fok, grósz, port side, star board side, szél alól, dinghy (bocs, ha valamit rosszul írok), s megannyi mást tanultunk. Meg azt, hogy hogyan kell fogni a kötelet (ne úgy, mint a kutya farkát), pumpalni a WC-t, s olyanokat is, hogy a háromnegyedes szél csak tolja a hajót, mert ezen nehéz vászon vitorla van, mint a viaszkosvászon...

Hasitunk, 12-18 csomós szelünk van. Nagyon jó érzés :)

A hajóhoz kapott logbook-ot (vagy mit?) az első 300 méteren vitte el a szél a tengerbe. (Vannak ilyen balesetek.) Beugrottunk volna érne, de Csabi nem engedte. Asszem jól döntött. Nem halasztuk ki. Nyugodjon békében!

ezt megkerülve értük el Anse-d'Arlet öblét

Első utunk északi irányba a Gyémánt szikla magasságában a Petit Anse d’Arlet öbölbe vezetett. 

A hajón aludtunk, de előtte megejtettük az első úszást a tengerben, kipróbáltuk a SUP-ot is, s végül a dinghy-vel kimentük a faluba (Bourg d’Arlet vagy Anses-d'Arlet) egyet koktélozni. A stég egyenesen mintha pont a helyi katolikus templomba vezetne.

mint kiderült, a SUP tökéletes bárpultnak is...

Azt kell tudni, hogy Martinique lakosságának 95%-a római katolikus. A népesség döntő többsége fekete (creol), s a szertartásokat sokkal intenzívebben élik meg, mint nálunk. Már messziről hallani lehetett a közös éneklést (s ott full tele volt a templom, az összes ajtó és ablak nyitva, s mindenki énekelt).

jellegzetes stég egyenest a kis templomba vezet... hangulatos kis hely.

A szertartás után - ezen a szép keddi napon - ha már összejöttek, akkor elindult a zenés táncos mulatozás, amit már csak a hajónkról hallgattunk végig kb. éjfélig.

Latinos helyi dalokat adtak elő, erős reggies beütéssel. Amikor a banda a pörgős dobokra épített alapritmusra felénekelte a Csendes Éjt, akkor értettük meg: megérkeztünk.

S persze megvolt az első naplementénk is.

s ezután minden nap lement a nap!

Csabitól megtanultuk, hogy a szigetek nyugati fele hajózhatóak jobban, ott vannak bójázható öblök és kikötők, mert a passzát szél keletről fúj, így keleten mindig hullámzik. Ettől fogva így minden nap végén giccses naplementében volt részünk...

Képek:
Album: Sailing out - Martinique
S egy videó is:
Videó: Sailing Martinique