Utunk legdélebbi pontja Grenada, St. George Town kikötőjében kötöttünk ki.
Grenada egy nagyobb sziget, a város is büszkélkedhet egy nagyobb templommal, így egy igazán hangulatos yacht kikötőre számítottunk, éttermekkel, kocsmákkal…
Ehhez képest az egyetlen kikötő volt, ahol nem jött se Kenny, se John, se senki elénk, hogy bójára rakjon. A kikötő személyzet zárás előtt lelépett, így lényegében nem fogadott senki. Nyolcvanhat kör kavarnyászás után végül az éjszakát a hajóbenzinkúton egy konténerrakodó mellett töltöttük. Nyílt láng használata szigorúan tilos….
Hashtag-ekben: konténer, olajszag, varázslatos, eső, rum, konténer, szétesett, romos, eső, hajszerkezetek, dudálás, színes, rum, barátságos, eső, konténer, rum.
Akárhogyis: 10 napja nem voltunk kikötőben, így mindenki rácuppant a tusolóra. A lányok szép ruhát húztak, s bevettük a kikötőt. Rejtőt idézi az egész öböl. A teherrakodó bejárata, mindenhol kiszuperált vontatók, konténer rakodók és szállítók, műhelyek, illusztris arcok mindenhol, színes omladozó épületek, még a komphajót is Ruhm Runner-nek nevezik.
Az öböl túloldalán végre megtaláltuk a tuti éttermet: BB’s Crabback családi étterme. Hatalmas. A kaja fergeteges volt, a hangulat a tetőfokára hágott. BB két kör rumra hívott meg minket és személyesen szervezte le a másnapi Grenada overland kirándulásunkat.
A túra: Columbus öble, vízesés, fűszeres csóka, szerecsendió üzem, csokigyár, egy csodás ebéd, utána rum lepárló és őserdei tavacska. Megtanultuk többek között, hogy a szerecsendió gyümölcséből finom lekvár készül, valamint, hogy a bemutatott Rivers rumot messziről kerüljük el.
Grenada egy fűszer sziget, rengeteg szerecsendió mindenhol. Aztán meg nagyon tagolt, nincs egyetlen egyenes útszakasz sem. Egyfolytában hegyi szerpentinek, keskeny vonalvezetéssel. A hajón nem, hát itt sikerült beszédülni a forgolódástól. Vezetőnk Duffy vendégszeretete jeléül a dzsungelben fűszerágyas rummal kínált, amit persze ő is fogyasztott nagy bőszen… persze mindezt meg azelott, hogy elindultunk volna a szerpentinen lefele ;)
Ja és az esőerdőről jutott eszembe: Grenada időjárása először változékonynak tűnik. Minden 15 percben fordul egyet és esik. Kb. 2.5-3 percig. Utána meg süt, meg párát nyomat. Meg lehet pusztulni. S kezdődik előröl. Szóval nincs ebben semmi változatosság. Ha 10 perce nem volt zuhi, akkor keress egy féltetőt...
Ezzel el is telt a kirándulós napunk. Másnapi terv: szippantós kocsi, gyors mosás, bevásárlás s legkésőbb 9-kor indulás.
Nnnna.
Pontosan 12.30-kor futottunk ki :)
… mert: a mosás körülményes, a ruhák nem száradtak meg (ezért hajónk minden létező pontján ruhák lógtak), plusz észrevettük, hogy a boom tartó csavar eltört, cserélni kell (vitorlás körökben úgy tartják, hogy ez egy fontos elem), stb.
De legalább a szerelés alatt volt egy kis lopott időnk bejárni a várost. Megnéztük az erőd környékét, a templomot, meg még egyszer a kikötőt. Az emberek varázslatosak, színesek, kissé komorak, de kedvesek. Hihetetlen lassan élnek, hajszerkezetekben verhetetlenek és valami genetikai programozottság miatt (vagy az állandó benzinszag miatt?) sokan elhízottak. Mindegyiknek akkora a koffere, mint egy rinocérosznak. (Jó, általánosítottam, mert nem mind, lásd illusztráció.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése